esszé-gondolatok


Nem tudom, hogyan kerültem ebbe a különleges világba? Mintha ufó-származékok vennének körül, különleges nyelven beszélnek, ami kísértetiesen hasonlít anyanyelvemre, de a felét alig értem.
- „Lógok egyet, ütközök egy arccal.” - mondja az egyik, amit fiatalabb korom szleng-szótára szerint fordítok:
- „Elhúzok, mert drótom van egy krapekkal” (vagy hapsival, netán egy csajjal vagy bigével)…
De nehogy valaki „bunkernek” nézzen, ezért kontárnyelvre fordítottam:
- „Elmegyek, mert találkozóm van egy fiúval” (vagy lánnyal)!
Korábbi jegyzetemben már említettem Kosztolányi Dezső  tíz legszebb szavát (láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív és sír). Amikor leírta, aligha gondolt arra, hogy egy fél évszázadot sem él meg. Arról nem is szólva, hogy mi, hétköznapi emberek, mennyivel más sorrendeket állítunk fel. Az egyik kutatás eredményeként a gyönyörű, remény, szivárvány, csillag, áldás, hit, békesség, világbéke, öröm, szeretet, szerelem, himnusz…stb. lett a nyerő.
Ugye, hogy milyen szép csengésű minden szó? Lényeges az is, hogy pozitív töltetük miatt lettek ezek az elsők másrészről pedig sokatmondó és beszélő szavak ezek. Gondoljunk csak bele, ha a legszebb szavak között negatív értelmű kifejezések sorakoznának, mint: gyűlölet, háború, gyilkos, gonoszság… de ne is folytassuk! Olvasásuk közben szinte megremeg az ember, pedig ezek a XXI. század kulcsszavai ! Sajnos…
Nem is olyan rég, volt egy felmérés, melyben arra volt kíváncsi a kigondoló, hogy melyik a legszebb, legcsúnyább és legviccesebb magyar szó. Egyébként a kérdés nem volt könnyű, hiszen nehéz elvonatkoztatni a szóhoz kötődő jelentéstől. Könnyen mondhatjuk, hogy a legszebb szó a szerelem, de vajon a szó szép, dallamos csengésű, vagy csupán a jelentése tetszik?
A beküldött válaszok közül lássunk először a legszebb szavakat! Kosztolányi Dezső szubjektív véleménye közül az anya, a csók és a szív szavak a fönt már említett szerelemhez hasonlóak. Az olvasók szerint a legszebbek közzé tartozik: holló, napsugár, atya, szerelem, pénz, holdfény, selyem, gömb, csillaghullás. Bár az atya inkább biblikus, mint magyaros, a pénz pedig inkább elvetemült szépérzéket jelez, mint legszebbet.
A felmérésben résztvevők a legrútabb magyar szavak közé, hál’istennek, nem soroltak anyázó, obszcén, stb. szavakat.  A kutató maga az átok szón gondolkodott, de inkább a pejoratív jelentése miatt. Néhány az elsők közül: rizsa, varjú, kárhozat, hazugság, bútorraktár, rágcsáló, tarhonya, célkereszt, traktor, halottkém…
A legérdekesebb, a legviccesebb magyar szavak: töpörtyű, tintafolt, ám, villanyírógép, bagoly, cipőfűző, fröccsöntött, spicli, kukac lettek.
Húsvét hétfőn írtam ezt a jegyzetemet, így eszembe jutott barátaim állítása, melyszerint minden külföldi tudja, hogy a tojás szónál nem létezik viccesebb. Csak tudnám, hogy miért, mert tudatlanságom titkolva soha nem mertem megkérdezni.
Maradva a témánál, azt is sokan tudják, hogy az amatőr nyelvészek hozzá kezdtek az érdekes „magyar” szavak összegyűjtéséhez. Aki ebbe a gyűjteménybe bele olvas, ugyancsak meglepődik, hogy mennyi tájnyelvi szó vagy más nyelvekből ránk ragadt kifejezés él még nyelvünkben. Legtöbbje azonban már csak apáink, anyáink emlékében vagy szóhasználatában. (Pl. „grádicsonyrol hozd ki jányom a dorcot”.
Néhány érdekes szó ezek közül: firhang (függöny), ami még az idősebb korúak szótárába szerepel vagy az ételek elnevezésében, például a derelye (barátfüle), csőröge (forgácsfánk). Van, aki „pukkasztott málé”-t kér, amikor pattogatott kukoricát szeretne. Ugyancsak népes a reszelt burgonya, liszt, tojás, fokhagyma, só, bors keverékéből olajban kisütött étel, a tócsni, vagy tócsi, amit egyes helyeken lepcsánkának is neveznek.
Még ma is élő kifejezés a hecsedli (csipkebogyó lekvár), költőiesen kifejezve: a vadrózsa terméséből készült finomság. Vagy például a sufnudli lehet a krumplis derelye tésztájának változata, cukrozott ízesítéssel?
Egyik nyelvi érdekességünk, amikor értelmes mondatok, oda-vissza ugyanazt jelentik.
Ilyenek például a „Pókszóró horoszkóp”, vagy „Évák eledele kávé” esetleg „Az a hat ló Bartókot rabolta haza”. De ilyen a „Goromba rab morog” is.
A nyelvi érdekességek gyűjtögetői megtalálták azt a leghosszabb magyar mondatot is, ami hasonlóan az előzőekhez, visszafelé is ugyan azt jelenti:
„Kis erek mentén, láp sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.” És a legrövidebbeket is. Pl. „Indul a pap aludni.”
Az érdekes szavak gyűjteményből nem hagyhatom ki, azt a szót sem, amelyben egy mássalhangzó mellett öt magánhangzó van. Ez a szó: „fiaiéi”. Az pedig, amelyikben egymás mellett a legtöbb mássalhangzó szerepel, nem más, mint a „halandzsa”.
Hogy másoknak is maradjon gyűjtési (vagy inkább megfejtési lehetőség), két érdekes szóval lepném meg az olvasókat. Egyikről sem tudom hogy mit jelent, de jópofák: „ketymetyütyül” és a „bakafütyürütyü”.  Az elszántabbak találják ki a  „ház közepén matyilla, kert közepén kápilla, szögön szityilla – jelentését.
Megfejtésüket kérem e-mail címemre, megküldeni szíveskedjen. Eredményes töprengést!
Szedje ki-ki íziglen, ne kécinkëdjön, nehogy a „nyuszihozta”  zápon maradjon! 

***

Németh Tibor:  nemetht4@chello.hu

Németh Tibor
Jaj, de „gyökér” vagyok…!


.